A foglalkozás egészségügyről

A foglakozás egészségügyi ellátást a legtöbb vállalkozás a szükséges és kötelező rosszként kezeli, amit igyekezzünk minél olcsóbban és gyorsabban megúszni. Holott a kérdést a másik oldalról is megközelíthetnénk. Ha már úgyis kötelező, legalább járjon haszonnal a vállalkozás életében a foglalkozás-egészségügyi ellátás. Ne ragadjon le a szolgáltatás áránál, vizsgálja meg, mit kap a pénzéért. Sok pénzt megspórolhat a munkaügyi perek  és a hatósági bírságok költségeinek elkerülésével, ha a megfelelő foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót választotta. Pecsételni, nem nagy tudomány...

A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény elrendeli, hogy minden munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani valamennyi munkavállalója számára. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezéséről és működéséről, az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995 (VII. 14) sz. kormányrendelet intézkedik. A szerződés meglétét, annak betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi ellenőrei felügyelik.

A foglalkozás-egészségügyi szerződés hiánya és a bejelentés elmulasztása esetén kiszabható bírság 50.000-től 500.000 forintig terjed.
A mai gazdasági környezetben egy vállalkozás vezetője alaposan megfontolja, hogy a rendelkezésére álló erőforrásokat hogy használja fel. Nem mindegy, hogy egy speciális feladatra hónapok alatt betanított dolgozót, vagy egy hosszas tréningfolyamaton edződött menedzsert nélkülöznie kell-e huzamosabb ideig egészségi problémák miatt. A munkavállaló egészségi problémáinak kiszűrése már az előzetes alkalmassági vizsgálat során megkezdődik. Folytatódik a feladat az egészséges munkakörnyezet megteremtésével, az időszakos alkalmassági vizsgálatok, szűrések szervezésével. Sokat tesz hozzá az egészséges állapot megtartásának képességéhez az a tény is, ha a munkavállaló a munkáltatója telephelyén vehet igénybe orvosi ellátást. Így kezdetben banálisnak tűnő panaszai sem válnak súlyossá pusztán azért, mert nem jutott el a háziorvosához, hiszen oda eljutni a munkaideje alatt tudna csak. 

Fontos, hogy a munkáltatónak rendszeresen egészséges, az adott feladatra alkalmas munkavállalók álljanak rendelkezésére. A táppénzes állomány első két hete is a munkáltatót terheli, így a kieső dolgozó pótlásának terhén kívül még ezt a terhet is viseli.

De mit is csinál pontosan az üzemorvos?

A foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai közé elsősorban preventív, megelőző feladatok tartoznak. Egy üzemorvos elsődleges feladata az egészséges munkakörnyezet kialakítása és az egészségkárosodások megelőzése. Az üzemorvosnak kell felderíteni a munkahelyi megterhelés mértékét és típusát (fizikai, szellemi, lelki), illetve a munkakörnyezeti kóroki tényezőket is, melyek lehetnek kémiaiak, fizikaiak, biológiaiak, pszichoszociálisak, ergonómiaiak. Ezeket folyamatosan kell ellenőriznie, illetve, ha valami probléma lépne fel, akkor meg kell találni a módszert, amivel a körülmények olyan szinten tarthatók, melyeken a dolgozók egészsége nem károsodik. Az üzemorvosnak kell ellenőriznie a munkavállalók egészségét is, sőt az üzemorvos részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezésben és a munkahelyi baleset kivizsgálásában is. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, valamint a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelőzése is.

A foglalkozás egészségügy feladata fenti területeken az együtt gondolkodás, a munkáltatóval történő szoros együttműködés révén az egészséges munkakörnyezet kialakítása, a veszélyforrások minimalizálása, a dolgozók egészséges állapotának megőrzése. Így válhat a szükséges és kötelező rossz, hasznot hajtó és nélkülözhetetlen eszközzé.

Maga a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás vagy az üzemorvosi tevékenység a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett szolgáltatói tevékenység. A foglalkozás preventív vagyis megelőző szolgáltatást jelent, melynek célja a munkavállalók egészségének és biztonságának megőrzése. Az üzemorvos feladata éppen ezért a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása és azok megszüntetése, illetve folyamatos ellenőrzése. Az üzemorvos jogkörébe tartozik, hogy javaslatot adjon az egészséget megőrző módszerek használatáról, a munka megfelelő adaptálásához, hogy az még jobban igazodjon a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki állapotuknak megfelelően, illetve a munkavállalók egészségének ellenőrzéséről munkájukkal kapcsolatban.

Ezenfelül az üzemorvos elvégez egy besorolást is, mely során kategorizálja a munkáltatót tevékenységének veszélyességét illetően. Az üzemorvosnak fontos egészségnevelő funkciói is vannak: feladata az egészség védelme, melyet a WHO úgy határoz meg, hogy “az egészség a betegség hiánya, teljes testi, szellemi és szociális jólét.” Ezen túlmenően az üzemorvos végzi el az egészségmegőrzés folyamatát is, a módot, mely során az emberek egészségüket fokozottan kézben tarthatják és tökéletesíthetik.

Alkalmassági vizsgálat

A biztonságos munkavégzés elsődleges feltétele, hogy a munkavállalót ne érje semmilyen olyan hatás, melyek a szervezete számára az optimálistól tartósan eltérő igénybevételt jelentene, vagyis károsíthatná egészségét. Éppen ezért vannak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok, hogy meghatározzák, hogy egy adott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység mekkora igénybevételt jelent egy személy számára és azt, hogy annak képes-e megfelelni.
a munkára való alkalmasságot az üzemorvos határozza meg egy munkaköri alkalmasság vizsgálat során. Ezt a vizsgálatot a 27/2000 EüM rendelettel módosított 33/1998. NM rendelet szabályozza.

A munkaköri alkalmassági vizsgálat tehát eldönti, hogy a munkavállaló

  • a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott igénybevétele nem károsítja-e egészségét vagy lelki épségét, illetve, hogy nem befolyásolja-e kedvezőtlenül egészségi állapotát.
  • idült betegsége vagy fogyatékossága ellenére is képes-e ellátni feladatát és nem okoz-e vele baleseti veszélyt.
  • a járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkakörökben történő munkavégzés esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben
  • milyen munkakörben és milyen feltételek mellett lehet őt alkalmazni az állapotrosszabbodás veszélye nélkül, ha megváltozott munkaképességű az egyén.
  • szenved-e olyan betegségben, ami rendszeres ellenőrzést igényel.
  • tudja-e teljesíteni feladatát anélkül, hogy magát vagy másokat veszélyeztetne.

Mi történik a vizsgálat során?

Az üzemorvos kikérdezi a pácienst a korábbi betegségeiről és a munkahelyi ártalmakról, majd fizikálisan megvizsgálja, megméri a vérnyomását és megnézi a látását. Ezt követően idegrendszeri vizsgálat történik, majd a 3 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő leletet kéri el. Bizonyos esetekben megvizsgálja a bőr állapotát, zajos munkahely esetén hallásvizsgálatot végez, majd kiértékeli az eredményeket és orvosi tanácsadással látja el a dolgozót. Az eredményről a munkáltató szakvéleményt kap, az üzemorvos pedig a dokumentációt megőrzi.

Copyright © 2014 drsooszoltan.hu. Minden jog fenntartva.

United Kingdom gambling site click here